table of contents
NL(1) | General Commands Manual | NL(1) |
NÉV¶
nl - Beszámozza a paraméterként megadott fájl soraitÁTTEKINTÉS¶
nl [-h fejléc-stílus] [-b szövegtest-stílus] [-f lábléc-stílus] [-p] [-d cc] [-v kezdőszám] [-i növelés] [-l sorok] [-s sor-elválasztó] [-w line-no-width] [-n {ln,rn,rz}] [--header-numbering=stílus] [--body-numbering=stílus] [--footer-numbering=stílus] [--first-page=szám] [--page-increment=szám] [--no-renumber] [--join-blank-lines=szám] [--number-separator=karakterlánc] [--number-width=szám] [--number-format={ln,rn,rz}] [--section-delimiter=cc] [--help] [--version] [fájl...]LEÍRÁS¶
Ez a dokumentáció a továbbiakban nem karbantartott, lehet, hogy pontatlan, illetve nem teljes. A Texinfo dokumentáció a hiteles információforrás.Ez a manual oldal az nl GNU verzióját tárgyalja. Az nl a megadott fájlokat, vagy ha nem adtunk meg egyet sem, vagy fájlnévként `-' karaktert adtuk meg, akkor a szabványos bemenetet másolja a standard kimenetre, úgy, hogy a sorokat, vagy a kiválasztott sorokat beszámozza.
Az nl a bemeneti állományokat úgy veszi, mintha logikai lapokból állnának: alapértelmezésben, a sorszámozás, 1-től indul minden logikai lap elején. Az nl minden egyes bemeneti állományt egy dokumentumként kezel; Nem kezdi újra a számozást, és nem kezd új logikai lapot az egyes fájlok végén.
A logikai lapok 3 részből állnak: fejléc, szövegtörzs, lábléc. Ezek lehetne üresek is. Bármelyiket számozhatjuk a másiktól eltérő formátumban is.
A szakaszok vagy logikai lapok kezdetét a bemeneti állományban található sor jelzi, amiben az alábbi három karaktersor valamelyike van:
\:\:\: fejléc kezdete \:\: szövegtörzs kezdete \: lábléc kezdete
A két karakter, amiből ezek a karaktersorok állnak, megváltoztathatóak egy opcióval (lásd alább), de a minta, és a sorok hossza nem.
A szakasz jelző karaktersorok a kimeneti állományba egy üres sorra cserélődnek. Bármilyen szöveget, ami az első szakaszhatároló jel előtt van, a szövegtörzs részének veszi a program, tehát ha egy fájl nem tartalmaz semmilyen szakaszhatároló jelet, azt úgy veszi, mintha egyetlen szövegtörzsből állna.
OPCIÓK¶
- -h, --header-numbering=style
- Lásd --footer-numbering.
- -b, --body-numbering=style
- Lásd --footer-numbering.
- -f, --footer-numbering=style
- A lábléc számozásának stílusát állíthatjuk be. Ha egy sor nem lett beszámozva, akkor a számláló nem növekszik, de sorszámozás elválasztó karakter bekerül elé. A stílusok a következők:
- a
- beszámozza az összes sort
- t
- csak a nem üres sorokat számozza (alapértelmezett a szövegtestnél)
- n
- nem számozza a sorokat (alapértelmezett a fejlécnél és a láblécnél)
- pkifejezés
- csak azokat a sorokat számozza, amelyekben megtalálhato a kifejezés
- -p, --no-renumber
- Nem kezdi újra a számozást, a logikai lapok elején
- -v, --first-page=szám
- Beállítja a logikai lapok számozásának kezdeti értékét a szám-ra (az alapértelmezett az 1).
- -i, --page-increment=szám
- A sorszámozást a megadott szám-mal növeli (alapértelmezett az 1).
- -l, --join-blank-lines=szám
- A szám (alapértelmezett az 1) darab üres sort egynek veszi, és csak az utolsót számozza be. Ahol a kevesebb mint szám darab üres sort talál, azokat nem számozza be. Az üres sor nem tartalmaz semmilyen karaktert, még szóközt és tabulátort sem.
- -s, --number-separator=karakterlánc
- A megadott karakterlánc-al választja el a sorszámozást a soroktól. (az alapértelmezett a TAB).
- -w, --number-width=szám
- szám számjegyű számokat használ a sorszámokhoz (alapértelmezett a 6).
- -n, --number-format={ln,rn,rz}
- A sorszámozás formáját adhatjuk meg:
- ln
- balra zárt, előnullázás nélkül
- rn
- jobbra zárt, előnullázás nélkül (alapértelmezett)
- rz
- jobbra zárt, előnullázva
- -d, --section-delimiter=cc
- Azt a két karaktert tudjuk beállítani, amik a szakaszhatárolók lesznek; ha csak egyet adunk meg, a másik a ':' lesz. Ahhoz hogy '\', jelet használhassunk, ezt kell beütni: '\\'.
- --help
- Kiírja, a használati útmutatót, majd egy "sikeres" státusz kóddal kilép.
- --version
- Kiírja a verzióra vonatkozó információkat.
MAGYAR FORDÍTÁS¶
Váraljai Nándor <vnandor@elender.hu>GNU Text Utilities | FSF |